A konzul feladata elsősorban nem államközi tárgyalás, hanem a külföldön élő magyarok segítése: okmányügyek, anyakönyvezés, állampolgársági eljárások, vészhelyzetek kezelése, kapcsolattartás a helyi hatóságokkal. Ez gyakorlati, sokszor krízishelyzetekkel terhelt munka, ahol a jogi és közigazgatási tapasztalat és a nyelvtudás szinte elengedhetetlen.
A gond itt is akkor kezdődik, amikor a kiválasztás nem szakmai, hanem lojalitási alapon történik. A NER éveiben több kinevezés is ezt a logikát tükrözte. Jó példa erre Csiszár Jenő, aki rádiósként vált ismertté, majd milánói főkonzul lett, később pedig nagykövetté nevezték ki, vagy Széles Tamás, aki közel két évtizedes televíziós vezetői múlt után lett Los Angeles-i főkonzul.
És a sor nem ér itt véget:
Bebes István volt profi kosárlabdázó 2025 novemberétől a düsseldorfi főkonzulátust vezeti.
Taróczy Balázs volt profi teniszező, 2019 óta (!) a barcelonai főkonzulátust vezeti.
Vannak konzuljaink, akiknél felmerül a családi alapon történt kiválasztás:
Németh Virág (a Fidesz-alelnök Németh Szilárd lánya) Kuala Lumpurban teljesít konzuli szolgálatot,
Völner Eszter (igen, a Schadl ügyben vádlott Völner Pál lánya) Bécsben kapott „attasé (konzul)” pozíciót – mindketten zeneművész végzettséggel.
Hogy a kinevezések mögött valódi szakmai szempontok állnak-e, azt csak találgatni tudom. De a főkonzul munkája nem lehet politikai jutalom: a külföldön élő magyarok mindennapi biztonságát és ügyintézését érinti. És ezt nem feltétlenül lehet „a mi kutyánk kölyke” alapon jól csinálni.