A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) létrehozását sokan egyszerű intézményi átalakításként emlegetik. Jogi szempontból azonban ennél jóval többről van szó.
A konstrukció lényege, hogy az állam jelentős vagyonelemeket – egyetemeket, ingatlanokat, részvénycsomagokat – alapítványok tulajdonába adott. Ezek az alapítványok – ELVILEG – közfeladatot látnak el, de már nem az állam klasszikus intézményrendszerének részei.
Ez a modell jelentősen csökkentheti a későbbi állami befolyást a vagyon felett, és felveti az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokratikus kontroll kérdését.
Fontos azonban egy jogi különbséget tisztázni.
A KEKVA létrehozása önmagában nem azonos a lopással. A vagyonátruházás törvény alapján történt. A valódi jogi vita nem az, hogy történt-e titokban vagyonelvétel, hanem az, hogy helyes-e olyan törvényi megoldást választani, amelynek következtében korábban állami tulajdonban lévő vagyon hosszú távon kikerül a közvetlen állami tulajdonból és irányításból.
Ez már alkotmányjogi kérdés.
A jogállamban ugyanis nemcsak az számít, hogy egy döntés törvényes-e, hanem az is, hogy biztosítja-e a közvagyon feletti átlátható, elszámoltatható és demokratikus ellenőrzést.
A kép AI.
#közvagyon #közpénz #jog #alkotmányjog #közjog #jogállam #átláthatóság #elszámoltathatóság #magyarpolitika #közügyek #jogérthetően #jogiedukáció #magyarázzukelajogot #VanÜgyvéded #vanugyvededhu #vanugyveded.hu